Mert a zöldségpalánta sokkal jobb, mint a szerelempáfrány…
Válaszok a miért palántázz, mit, mit ne és hogyan kérdésekre.
A palántázás a növénykéd komfortos környezetben való előnevelése a magból a csírakoron át addig az állapotig, amíg ki nem ülteted a szabadba.
PALÁNTÁZÁSI IDŐSZAK: FEBRUÁR KÖZEPE – ÁPRILIS KÖZEPE
Miért palántázz?
Végül is minden magot el lehet vetni azonnal arra a helyre is, ahol a végső helye lesz, legyen az a szabadföld, magaságyás vagy cserép. DE. Egy növény csak a neki komfortos hőmérséklet-tartományban csírázik, nő és terem igazán jól. Míg a borsó, saláta, sárgarépa, és retek már márciusban is vígan elvan a szabadban, addig a melegkedvelő növények ültetésével – mint a paradicsom, cukkini, paprika – meg kell várni az április végét-májust. Az utóbbiakat ezért szobahőmérsékleten előnevelhetjük, hogy az a 4-6 hét, amíg a kis magból szép lassan erős palántává cseperednek, addig kint is épp berobban annyira az idő, hogy kiültethetők lesznek és ne csak akkor induljanak a magról növekedésnek. Szóval röviden azért csináld, mert:
- meghosszabbíthatod a termésidőszakodat – mire beüt a nyár, megvan a palántád és már sokkal előrébb jár, mintha csak most vetnéd el,
- láthatod, hogy mi csírázott ki szépen és időben tudod pótolni, ha valamelyik mag nem bújt ki,
- sokkal kiszámíthatóbban nevelheted – a szobában nem kell tartani egy hirtelen fagytól, ami a korai kiültetésnél probléma lehet.
Mit palántázzak?
Paradicsomot, paprikát, csilit, cukkinit, uborkát, babot, bazsalikomot, petrezselymet és az ehető virágokat.
És mit ne palántázzak?
- Ami nem szereti az átültetést: ilyen a legtöbb gyökérzöldség.
- Ami amúgy is nagyon gyorsan nő, ezért fölösleges előnevelni, mint pl. a tépősaláta vagy a borsó.
- Az évelőket, mert azokat sokkal egyszerűbb tőosztással vagy dugványozással (azaz az adott növény gyökér vagy szár részeinek felhasználásával) szaporítani. Ilyen pl. az eper, a rozmaring, a metélőhagyma. Haladók persze ezt is vethetik magról…
- A krumplit és néhány hagymafajtát, amit azoknak a kis másairól vetünk és úgy hívunk, hogy vetőburgonya és dughagyma.
Palántázás lépésről lépésre:
- Gondold végig, mit ültetnél most és szedd szét csoportokra a hasonló típusú zöldségeket. Mivel én tízféle paradicsomot ültetek idén, ezért azokkal kezdem és addig a többi magot félreteszem.
2. Ameddig még nem kezdesz el földdel dolgozni, addig írd fel a magok nevét a jelölőkre.
3. Húzd fel a kertészkesztyűt és keverj palántaföldet. A kész földet tedd a cserepekbe, majd a cserepeket sorakoztasd szaporítóládába vagy sima otthoni tálcára. Az egyszerűség kedvéért én mindegyik paradicsomfajtából 3-3 palántát nevelek most, ezért ehhez két szaporítóládányi cserépre van szükségem.
4. Öntözd meg a földet alaposan szobahőmérsékletű vízzel, a vízsugár már elmélyíti az utat a magnak – a fölösleges vizet pedig a tálca felfogja majd. Legyen nedves a föld, de azért figyelj, hogy ne álljon a vízben, mert tönkremehet a mag.
5. Nézd meg a tasakon, milyen mélyre kell vetned a magokat és egy ceruzával – vagy egy arra nagyon hasonlító tárggyal – szúrj egy-egy lyukat a földbe a cserép közepén.
6. Vedd le a kesztyűt és megint jöhet a tiszta munka a magokkal!
7. A tasak tartalmát öntsd ki a tenyeredbe vagy az asztalra és válaszd ki a legnagyobb és legszebb magokat – azok nőnek majd a legjobban.
8. Már ekkor szúrd be a jelölőket a cserepekbe – én csak a sor elejére teszem a jelölőt, ha ugyanazt a magot vetem a mögötte lévőkbe is. A magok mehetnek is a nekik előkészített lyukakba – nincs kavarodás.
9. Egyengesd el a földet a cserepek tetején, és fedd be folpack-kal. Általában egyesével fedem le őket, de amikor nagyon hasonló magokat vetek, akkor megesik, hogy az egészre egyben ráhúzom… A fólia benntartja majd a nedvességet, amire a magnak nagy szüksége van. Abban a csodás pillanatban kell majd levenni, amikor meglátod kibújni a kis csírádat, de akkor mindenképp vedd le róla, hogy elég levegőt és fényt kapjon a palántád.
10. A tasakos magokat, amiket nem használsz már, tedd félre, hogy ne keveredjen a még felhasználandókkal. Kész is van! Helyezd a tálcákat meleg helyre – hűtő tetejére vagy akár óvatosan radiátor közelébe – és jöhet az izgalom.
Hogyan tovább?
Ha a kis csírád feltöri a földet maga fölött, akkor kell neki a sok fény. Tedd a szobád legnaposabb részére, mondjuk az ablakpárkányhoz és egy fehér lapot is állíthatsz mögé, hogy visszaverje a fényt és ne féloldalasan nőjön. Továbbra is szüksége lesz nedvességre, de nem szabad túllocsolni. Tudom, a kezdő kertészeknek rémálom egy ilyen mondat, de “csak úgy érzésre” locsold…
A következő lépés pedig a kiültetés lesz – ez eléggé változó tud lenni növényenként, úgyhogy erről majd jönnek a külön bejegyzések. Egyelőre nevelgesd, mint a szerelempáfrányt!
44 hozzászólás