Egy egyszerű és nagyon hasznos házi módszer. A talaj minősége nagyban meghatározza, hogy milyen zöldségeket tudsz sikerrel termeszteni. Agyagos? Homokos? Vagy egy tökéletes mix? Próbáld ki a befőttesüveg földtesztet!
A tökéletes összetételű talaj tartalmaz:
20% agyagot
40% iszapot
40% homokot
Útmutató lépésről lépésre:
- Vegyél elő annyi 0,5 literes befőttes üveget, amennyi mintát ki szeretnél próbálni. Ha egyféle talajod van, akkor is érdemes több ponton megnézni az összetételt, mert eltérhet. Én most háromféle mintát tesztelek: a sima kerti talajt, amiben még sosem ültettünk, a két alsó magaságyásom talaját, amibe hozattunk még régebben komposztos földet, és a két felső magaságyásét, ahol kevertünk egy agyagosabb bio kerti talajt a vásárolt komposztos földdel.
2. A mintavételhez ne használd a talaj felső rétegét, hanem áss le legalább 5 cm mélyre és onnan kezd el lapátolni. Különböző zöldségek különböző mélységig eresztenek gyökeret, ezért leáshatsz 20 cm-ig is. A befőttesüveget csak félig töltsd meg földdel.
3. Itt is van a három különböző mintám, már a színén is látszik, hogy nagyon eltérő eredményeket fogok kapni.
4. A mintákra tölts csapvizet úgy, hogy kétujjnyi hely maradjon a levegőnek.
5. Rázva, nem keverve.
6. Hagyd állni a jól felrázott mixedet 24 óráig.
7. A minták szemmel látható rétegekbe rendeződnek, de ha nem vált szét, akkor adj neki még egy napot. A következőt fogod látni:
- legalul lesz a homok és a kavics réteg
- fölötte az iszapos réteg
- a felső rész pedig az agyag
- a víz tetején pedig a humusz úszik – vagy nem, ezt különböző források különbözőképpen állítják.
Nálam a két felső magaságyás talaja erősen közelít a tökéletes 20-40-40 arányhoz!
Nem úgy a többi! A két alsó magaságyásból teljesen hiányzik az agyagréteg, ez homokos talajnak számít. Bár a gyökérzöldségeim imádták az előző éveken, gyorsabban kiszáradt, ezért sokat kellett öntöznöm, minden mulcsozás és gyökéröntözés-trükk ellenére.
A kerti talaj nem okozott meglepetést: alig van benne humusz és nagyon iszapos. Jellemzője, hogy sokszor nedves, de ha kiszárad, akkor töredezik. Zöldségeket eddig sem ültettünk bele, a gyümölcsfákat és a málnást pedig csak úgy, hogy előtte feltöltöttük komposzttal.
Bármilyen is a talajod, tudsz változtatni az arányokon komposzttal vagy érett szerves trágyával.
Egy komolyabb talajvizsgálattal ez a házi módszer nem ér fel, de elég jól kimutatja a föld néhány jellemzőjét. A többihez pedig ajánlom a talajtani szakértőket!
Hát ez jó móka volt!
Kedves Dominika,
Az alábbi javító szándékú megjegyzésket tenném hozzá a bejegyzéshez, tudatában annak, hogy nem tudományos bejegyzésről beszélünk 🙂
Talajvizsgálat a helyes kifejezés, a szakma földtesztnek semmiképpen nem hívja. A talajok vizsgálatát tápanyag-gazdálkodásra 0-30 cm-es rétegből szokás végezni, kivétel ez alól az ültetvények. Erre azért van szükség mert legtöbb kultúrnövényünknek ez a gyökerezési mélysége, innen veszi fel a tápanyag jelentős részét. Ez azért is lehet érdekes, mert ugyan a talaj felszíni rétegé lehet vályogos szövetű, egy 20 cm-ben található homok szövetű réteg ronthatja a vízgazdálkodási tulajdonságot.
Az alábbi vizsgálat a bevett laboratóriumi ülepítéses talajmechanikai vizsgálat analógiájára épül annak több elemét (ragasztóanyagok roncsolása) kihagyva, nyilván azért mert ezek egy jelentős része nem elérhető a háztartásokban. A vizsgálat a Stokes törvényen alapul, ezért is fontos a ragasztóanyagok roncsolása. Egyébként a hobby kertészeknek egy elfogadható információt szolgálhat a talajuk fizikai féleségéről.
Amit igazából fontosnak tartanék megjegyezni az a felszínre felúszó anyag mely nem keverendő a humusszal. A képeken a felszínen található anyag a le nem bomlott szervesanyag, mely nem ment át a humifikáció folyamatán. A le nem bomlott anyag alakul át humusszá a talajképződés során. A talajtanban O vagy H szintnek nevezzük a le nem bomlott szerves anyagban gazdag szinteket és jellemzően A szintnek a humuszban gazdag felszíni szinteket.
A humuszt ilyen egyszerű módszerrel kimutatni nem lehet, a fizikai féleség és a szín alapján becsülhető ugyan de ehhez gyakorlott szemre van szükség és még így is sok esetben nehézkes.
A lebomlatlan szervesanyag hiányában is lehet humuszban jól ellátott a talaj. Illetve ez szervesanyag utánpótlással növelhető is, mert a humifikáció során ezek átalakulnak valódi humuszanyagokká. Amik elengedhetetlenek a jó morzsás szerkezet így az ideális pórustér kialakításához, a sikeres zöldségtermesztéshez.
További jó munkát kívánok
Kedves SoilScientist!
Köszönöm ezt az értékes hozzászólást! Bár ez valóban egy hobbikertész blog, a bejegyzéseknél a zöldségtermesztésre való inspirálás mellett törekszem a minél pontosabb tájékoztatásra is. Átfésülöm a cikket a hozzászólása alapján és korrigálom, ha szükséges. Annak mindenesetre nagyon örülök, hogy talajtani szakértőként is elfogadható házi módszernek gondolja 🙂
Én is további jó földmunkákat kívánok! 🙂