Amikor ujjongva meséltem otthon, hogy zöldségeket fogunk termeszteni, akkor megkaptam azt a tekintetet, hogy “Hát ezért taníttattunk?!”. De a konyhakertészet már nem olyan, mint nagyszüleink idejében, mert sokkal kevesebb hellyel és idővel gazdálkodunk, ráadásul kinek van kedve a nehéz fizikai munkához? – a mai kor embere megoldotta, hogy ez ne legyen gond! Jöjjenek a kertészeti trendek!
Gazdálkodunk a hellyel
A végtelen termőföld helyett ma sokkal esélyesebb, hogy a szabad ég alatt csak egy darab teraszunk van. Ezért a modern kertész mindenhol termeszt: a falon zsebekben ülnek a zöldségek vagy lógnak a falról, akár fejjel lefelé is. Kis és nagy kaspók, ládák, vintage gumicsizmák egymás mellé zsúfolva – ezekben is komoly mennyiségű zöldség készül. A kertben a sima szabadföld helyett magasított ágyásokban nőnek egymás hegyén-hátán a bujaságok. Teljes a helykihasználás!
Raklap-fal. A kép az RHS Chelsea Virágkiállításon készült.
Gazdálkodunk az idővel
Mivel kisebb a megművelendő terület, ezért eleve kevesebb időt töltünk a konyhakertünkben, ez logikus. De emellett a gyomlálás kihagyásával spórolunk nagyon sok időt, mégpedig úgy, hogy szorosabban ültetjük a zöldségeket, sokszor nem sorokban, hanem négyzetrácsosan, nem hagyva helyet a gazoknak a kikelésre. Az üres helyeket pedig mulccsal (szalmamulcs vagy fólia) fedjük le, hogy a zöldségünkön kívül másnak ne legyen esélye nőni. Ha mégis kidugja a fejét valami gyom, akkor a kis helyen könnyebb észrevenni és kihúzni, mielőtt terjedne. Őszintén be kell valljam, annyira ritkán gyomlálok, hogy még kapám sincs…
Minden bio
Kártevők ugyanúgy vannak, de a permetezés helyett inkább a jó minőségű földbe, erős rezisztens magokba fektet pénzt a modern kertész. Rendületlenül komposztálunk és visszaforgatjuk a földbe, hogy mindig tele legyen tápanyaggal, és mivel nem kukoricát ültetünk nagy táblákban monokultúrásan, hanem sokféle zöldséget változatosan, ezért a föld szinte ki sem tud ürülni. A megfelelő növénytársításokkal figyelünk arra, hogy a zöldségek egymást védjék, sőt védőnövény bástyával vesszük körbe az ágyásokat. A cél sokkal inkább a megelőzés és a zöldségek megerősítése, mint az utólagos problémamegoldás. A plusz tápanyagokért házi szereket használunk: csalántea, komposzttea, fokhagymalé, fekete nadálytő tea. És néha csak letakarjuk az egészet fátyolfóliával…
Már a zöldség sem a régi
Salátából nem a fejes hódít, hanem a tépősaláta, répát is bébikorban szedjük már, emiatt szorosabban is ültethetjük. A zöldborsónak a hajtását is megesszük, a reteknek a levelét, a bébicukkinit a virágával együtt, sőt a sima virágokat is megesszük, és néha még azoknak a levelét is…
Mindent kimaxolunk
Kevés vizet használunk, amiben segít a talajtakarás, a csepegtetőrendszer, ami azonnal a gyökérnél locsol, és még az esővizet is összegyűjtjük. Kitoljuk a termésidényt: palánták melegednek a radiátoron, az ablakpárkányon, a szerencsésebbeknél melegágyban, hidegágyban is nőnek növények. A magaságyásokban nagyobb a talajhőmérséklet, ami miatt hamarabb lehet ültetni. Az emelt ágyások miatt már alig hajolgatunk, csak leülünk az ágyás szélére a földmunkákhoz. A bokros zöldségek helyett futókat ültetünk, ezért elég csak körbesétálni a szüreteléshez.
Egy szó mint száz, a modern kertésznek nem fáj a háta, kicsattan az egészségtől, trendi a gumicsizmája és persze mindig többről álmodozik!
124 hozzászólás