Biodinamika útmutató konyhakertészeknek

Gond van a kiskertben? Hívd segítségül a kozmikus erőket!

“Tudományosan nem megmagyarázható, de működik.” “Ez a homeopátia a zöldségtermesztésben.” Mondják még azt is, hogy a biodinamikus az új bio, meg persze azt is, hogy az egész egy spirituális kamu, de az biztos, hogy az ökológiai termesztéshez hasonlóan vegyszerek és génmódosítás nélkül termeszt, mindkettőben a minőségre való törekvés erősebb a mennyiséginél, tisztelik a környezet, és természetes úton küzdenek meg a kártevőkkel. A többi pedig metafizika…

Metafizika a kertben

Amikor száz évvel ezelőtt a világ nagy része elindult a műtrágyázás irányába, Rudolf Steiner osztrák filozófus az 1924-ben tartott mezőgazdasági előadásaival visszahozta a holdnaptárral való gazdálkodást és útjára indította a biodinamikus szemléletet a növénytermesztésben. Szerinte a kertművelésben egy olyan rendszer kialakítása a cél, amely minimálisan függ a külső behatásoktól, és a szükségleteket az élő dinamikából fedezi a birtokon belülről, azaz ami az egyik helyen fölösleg vagy hulladék, az a másik helyen energiává alakul, ezért egy indiai teaültetvényen pont ugyanúgy megvalósítható, mint egy kis konyhakertben. Steiner ezen kívül is nagyot ment az elméleteivel: ő alapozta meg az antropozófiát, a Waldorf-pedagógiát, és a méhészek munkájához is adott útmutatást. A biodinamikusan gazdálkodók száma azóta töretlenül nő a világban, és szigorúan ellenőrzött biodinamikus termékek Demeter-védjegyet kapnak. Magyarországon 25 Demeter-minősítésű gazdálkodó van hatezer hektáron, ennél pedig még sokkal többen gazdálkodnak biodinamikus módon, és amikor már a francia borászatok is áttérnek, mert karakteresebb bort állítanak elő biodinamikus módszerekkel, akkor mi sem mehetünk el szó nélkül a növekvő trend mellett! (Én egyébként nem vagyok biodinamikus konyhakertész, de lelkesen kísérletezem sokmindennel!)

Hogyan hat a Hold a zöldségre?

A fogyó és a növekvő Hold 

Azt egyértelműen látjuk és tudjuk, hogy a Hold gravitációs vonzása felelős leginkább az árapályért. A biodinamikus kertészek hisznek abban, hogy a Hold a növényekben is befolyásolja a víz mozgását: amikor a Hold növekvő, a nedv is felfelé tör, a talaj feletti részekbe koncentrálódik, amikor fogyó a Hold, akkor a nedvesség is a gyökerekben összpontosul. Kertre lefordítva: almát szedni ezért növekvő Holdban a legjobb, mert minden erő a termésbe koncentrálódik, emiatt lédús lesz és hosszabb ideig el is tartható a zöldség. Fogyó Holdnál ültetni, átültetni a legjobb, mert az erők lefelé hatnak, elősegítve ezzel a gyökerek növekedését, ilyenkor lehet a gyökérzöldségeket betakarítani, sőt fát metszeni is ilyenkor a legjobb, mert nem fog “sírni” a fa.

A Hold és a csillagképek

A Hold megkerüli a Földet minden 27,3 napban – ezt hívjuk keringési periódusnak, és közben áthalad a 12 állatövi csillagjegyen, amiket a horoszkópokból is ismerünk, így minden 2-4 napban a Hold új “csillagképben áll”. A biodinamikusok szerint a Hold ezeken a csillagképeken keresztül közvetíti a behatásait a talaj és a különféle növényi részek felé. Itt jön egy újabb csavar a klasszikus elemekkel, mint a tűz, a föld, a levegő és a víz: a Kos, az Oroszlán, a Nyilas a tűz elemmel a termésre, a Bika, a Szűz, a Bak a föld elemmel hat a gyökerekre, az Ikrek, a Mérleg, a Vízöntő a fény vagy levegő elemmel hat a virágokra, a Rák, a Skorpió, a Halak pedig a víz elemmel hat a levelekre. 

Ha a Hold a Kos, az Oroszlán vagy a Nyilas előtt áll, akkor a – hő vagy tűz elemmel hat – a termésre.

Bika, a Szűz, a Bak – föld elemmel – a gyökérre.

Ikrek, a Mérleg, a Vízöntő – fény vagy levegő elemmel – a virágra.

Rák, a Skorpió, a Halak – víz elemmel – a levélre.

És nézzük ezt egy konkrét példán: répát szeretnél vetni, ami egy gyökérzöldség, ezért kinézel egy olyan napot, amikor a föld elem érvényesül, amely a gyökerekre fejti ki a pozitív hatását, ezért a Holdnak a Bika, a Szűz, vagy a Bak csillagkép előtt kell állnia. Ezeken a napokon tudod a répát egyelni, betakarítani is, mert elméletileg így éred el a legnagyobb hozamot, legjobb minőségű termést, és a leghosszabb eltarthatóságot. Ugyanez vonatkozik a levélzöldségre, virágokra és természöldségekre is.

Biodinamikus vetési naptár

Amikor a fényszennyezéstől már a csillagokat sem látjuk, akkor nehéz lenne értelmezni a kozmikus környezet törvényeit, de szerencsére a biodinamikus gazdálkodók rendelkezésére áll az éves vetési naptár. A Steiner és később Maria Thun német kertész elveire épülő éves naptárat itthon a Biodinamikus Közhasznú Egyesület adja ki (http://www.biodin.hu/aktualitasok/megjelent-a-2018-evi-maria-thunr-fele-vetesi-naptar), és a fentieknél még összetettebb bolygóállásokat is figyelembe vesz és lefordítja a kertészet nyelvére. A naptár megadja a kerti teendők optimális idejét, konkrét javaslatokat ad a vetésre, növényápolásra, preparátumok használatára és a betakarításra, sőt a csiga-szabályozásra is. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy fogod a naptárat és látod, hogy 2-4 napod van arra, hogy pl. a virágnapon a virágmagokat elvesd, de abban az időben a levélzöldség magokhoz egyáltalán nem nyúlhatsz. Vannak olyan napok is, amikor nem is éri meg kimenni a kertbe, mert rossz a bolygóállás. Ez sokszor átláthatóvá teszi a kertészkedést, sokszor pedig megbonyolítja, mert lecsúszhatsz az ideális napokról és nem annyira motiváló éjjel 1-kor kertészkedni, még akkor sem, ha ez az ideális időpont.

Ha – mint sokan mások – te is kételkedsz a biodinamikus módszerekben, már ebben a fázisban is elvégezhetsz néhány kísérletet, hogy az elvetett növények jobban kelnek-e ki, hogyha a naptárnak megfelelően veted el.

Komposztművészet

A biodinamikus kertművelés szempontjából mindegy, hogy mekkora a kerted, a lényeg, hogy újrahasznosítsd a tápanyagokat, és így megtartsd a termékenységi kört, a komposztálás ezért elengedhetetlen ebben az önfenntartó rendszerben. A komposzt készítése pedig a biodinamikus gyakorlatban igazi művészet: nemcsak rádobálod a dolgokat a kertből és a konyhából, ahogy éppen jön, mert itt a komposztot nem folyamatosan, hanem egyszerre készíted el: rétegzed a kerti és konyhai hulladék keverékével, az előző évi komposzt egy rétegével, és oltod be különféle gyógynövény preparátumokkal, amelyek a biodinamikában a föld gyógyító erői és erősítik a kiegyensúlyozott humuszképződést. Ezt a hat komposztoltó preparátumot el tudod készíteni szervezett alkalmakon, de meg is rendelheted az egyesületen keresztül vagy külföldről. A legnagyobb nehézség, hogy egy kiskertben nem keletkezik egyszerre annyi hulladék, hogy megtölts vele egy 2x1x1,5 méteres halmot, ezért elterjedt az a módszer is, hogy folyamatosan töltöd a komposztot, ahogy eddig is, és adott időközökben rászórsz egy Maria Thun által fejlesztett készítményt. Az ilyen komposzt állítólag 5-6 hónap múlva el is készül és ezzel máris több harmóniát vihetsz a talajba!

A biodinamikus preparátumok

Mivel a preparátumok úgy készülnek, hogy különféle növényeket különféle állati szervekben tárolnak, erjesztenek, egy átlagos ember simán frászt kap tőlük. A leghíresebb a tehénszarvba töltött marhatrágya preparátum, amit a földbe kell elásni hónapokra és így kell érlelni, de töltenek cickafarkot szarvasbika húgyhólyagba is… A 6 komposztoltó preparátumon túl, amiről fent írtam, van még 2 permetező preparátum is, amely elősegíti a kapcsolatot a növények és a kozmikus erők között. A BD 500 nevű preparátum a gyökérzónában dolgozik, a növény gyökerei ettől jobban fejlődnek, gyorsabban és mélyebbre ereszti azokat, felerősíti a giliszták tevékenységét és a talaj nedvességtároló képességét is. A BD 501-es pedig a fény és a növekedés zónájában aktív, erősítve a csillagképekből áradó energiát. Ezeket akkor fújják a növényre, amikor erősen növekedő fázisban vannak a növények, és akkor is, amikor termőre fordulnak, mert ezzel nőhet a tápanyagértékük és a tárolhatóságuk is.

Talaj, vetés és kártevők

A vegyszermentes kertészek is tudják, hogy a talajélet egy egészséges kert kulcsa, ezért elsősorban a talajt kell táplálni, nem pedig a növényt. Egy 40 éven át tartó svájci kísérletben összehasonlították az ökológiai és a hagyományos termesztési módszereket, és az első 21 évben a biodinamikus termesztés még a bióval szemben is jobban megőrizte a talaj humusztartalmát. Vetéshez csak biodinamikus úton fogott magot használhatsz (magok itt), és ebből azután ajánlott saját magot is fogni. A vetésforgónál pedig arra figyelni, hogy a különféle növényi részeket növesztő zöldségek ne kerüljenek egymás után a következő éven, tehát ha az egyik éven a káposztának leveleket kell növesztenie, a következő éven ugyanoda kerülhet majd gyökérzöldség, mert nem használja ugyanazokat a növényi rész erőket. És mi lesz a poloskákkal? Ha a kártevők már megbontják az egyensúlyt a kertben, azokat összegyűjtik, elégetik, és a hamuval beszórják a kertet, ami állítólag riasztólag hat majd a többire.

Mikor veheted észre a hatást?

A biodinamika láthatatlan erőkkel is dolgozik, és olyan energiákkal, amik nem összeilleszthetők a mindent letaroló vegyi anyagokkal és növényvédő szerekkel, ezért csak vegyszermentes háttérrel lehetséges a biodinamikus gazdálkodás művelése. Az átállás ideje legalább 3 év, a biodinamikusok szerint a hatást akár már elsőre is észreveheted, biztosabban, jobban nőnek a magok, erősebbek lesznek a növények. Mivel ez egy fenntartható megközelítése a gazdálkodásnak, biztosan nem ártasz vele, ha pedig hiszel is benne, akkor elvileg a testeden túl a lelkedet is táplálod.

További olvasnivalók itt és itt.