Elcsábultál, hazavitted és most azon gondolkozol, vajon mit kellene csinálnod, hogy ez a mostani ne jusson az előzőek sorsára. Mentsd meg!
Tudnod kell, hogy a bolti fűszernövényekkel egy erős hátránnyal indulsz. Egy fűszernövény-sprinten simán legyőznek a palántások és a magról nevelők. Szóval készülj fel a legrosszabbra és annál nagyobb lehet az örömöd! A végén még a maratonra is benevezhetsz…
Miért él olyan kevés ideig a bolti fűszernövény otthon?
- Helyhiánnyal küzd: gondolj csak bele, alapesetben egy szál bazsalikomot egy 15 cm-es cserépbe ültethetsz. Ehhez képest nézd meg, hogy nálad hány szál van abban a kis cserépben.
- Tápanyaghiánnyal küzd: az ültetőközegből 4-6 hét alatt kifogy a tápanyag. A növények eleve 3-12 hétig nőnek benne (3 hétig a metélőhagyma, 12 hétig a rozmaring). Szóval hazaviszed, egy kis ideig még kitart, aztán kimerül a földjük.
- Nincs hozzászoktatva a valódi élethez: egy mesterséges környezetben nevelik, ideális páratartalomban és hőmérsékletben, ehhez képest a konyhaablakban egy kis huzat is kidönti. Ha pedig ki szeretnéd tenni a szabadba, akkor készülj fel rá, hogy egy teljes hét a növények kiszoktatása a kinti hőmérséklethez (a hozzászoktatásról itt írtam korábban).
Egy ilyen apokalipszis előrejelzés után nézzük meg, mégis mit lehet tenni a túlélésért, mert azért ezek is csak növények és alapvetően ők is az életre rendezkedtek be.
Mentési útmutató lépésről lépésre:
- Válaszd a szebb, erősebb fűszernövényeket a polcról, nincs kegyelem. A megnyúlt, kifehéredett, kiszáradt, szemmel láthatóan gombás növényeket felejtsd el. Miután lebontod a fóliát, még így is érhet meglepetés.
2. Mint az köztudott: szabadítsd ki a fólia börtönéből. Ez védte eddig a külső behatásoktól és bent tartotta a meleg, nedves környezetet a boltban is.
3. Ha száraz a földje akkor is, amikor benyomod, locsold meg. Az elszáradt, sérült, töredezett vagy gombás leveleket vágd le.
4. Máris jobb! De még mindig ott van a hely- és tápanyaghiány.
5. Ültesd át egy eggyel nagyobb cserépbe. Töltsd ki komposztfölddel a helyet, így a tápanyag utánpótlásról is gondoskodsz egy időre. Ha átültetted, és kitennéd a szabadba, ne felejtsd el a hozzászoktatást (először csak nappalra tedd ki, fokozatosan, ne érje se direkt napfény se erős szél az első hétben. Részleteket írtam ebben a bejegyzésben.)
A bazsalikomnak sok nap és sok víz is kell. Olyan cserépbe ültesd át, ahol alulról tudod öntözni. Egy nagyon erős déli teraszon megéghet a levele, szóval csak óvatosan. Szüretelni a hajtáscsúcsokat is lehet (a képen), vagy a nagyobb leveleket egy kis szárrésszel, aminek a tövében már nőnek is a kisebbek (az is ott van ám a képen).
A menta gombásodásra érzékeny, úgyhogy a földjét öntözd és ne a leveleket, és mindig várd meg, hogy kiszáradjon a föld, mielőtt újra locsolnád. A menta gyökere nagyon gyorsan terjed, úgyhogy ha kiültetnéd, akkor is csak kaspóval süllyeszd a földbe. Bár, igazából az sem ment meg attól, hogy évek múlva mindenhonnan mentát szüretelj.
A snidlinget/metélőhagymát ollóval vágd minden használatkor. A felénél többet ne vágj le belőle egyszerre, viszont rendszeresen fogyassz belőle, mert ha nem szeded elég gyakran, levélből egyre kevesebb lesz rajta, virágból pedig egyre több. Ha így alakult, júniusban 2 cm-ig vissza kell metszened, hogy újra kibokrosodjon. Ha jól tartod, télen is vághatsz belőle és ha kicsit el is száradt, következő tavasszal újra kihajthat.
A petrezselyemből általában fodros levelűt árulnak, ami kevésbé ízes, mint a simalevelű verzió. Amikor szedsz belőle, szárral együtt vágd le, 1 centivel a föld felett. Arra figyelj még, hogy az egy tőről növő külső szálakat szedd, a belsőket ne vágd le és akkor mindig újratermeli magát. A lenti képen összeültettem a metélőhagymával, egy saját petrezselyem palántával és egy ehető virággal is. Szereti a félárnyékot is, és ezt se locsold túl.
A rozmaringnak sok fény kell és kevés víz. Szerintem a legkevésbé problémás növény. Ha kiültetnéd, talán túléli a telet, talán nem. Nálam a -8-at kibírta, de a -20 sajnos elvitte. Ha bent tartanád, ezt is ültesd át nagyobb cserépbe és télen tedd hűvös (2-8 fok), de világos helyre. A tavaszi metszéskor vágd vissza az 1/3-át.
Amikor így körbe-körbe futnak a gyökerek, akkor teljes a helyszűke a cserépben.
Jó növénymentést, hős konyhakertész!
Mentés
Szia Konyhakertész Dominika!
Kertemben nevelgetek nem csak haszon-, de dísznövényeket is, és tegnap vettem egy muskátlitápot. Felmerült bennem, mivel a tápoldat tele van “mindenféle jóval” (.. kálium, foszfor, nitrogén… stb.), hogy adok a metélőhagymának, a kakukkfűnek, a zsályának … stb. is. Elolvastam a leírást, amely ugyan egy szót sem ejt az ehető haszonnövényekről, viszont bőven ír a védőruha, védőkesztyű használatáról és egyéb óvintézkedésekről…. szóval maradtam csak a muskátli tápozásnál.
Lehetséges, hogy jól döntöttem…, van olyan táp, amely a “bolti”, vagy nem bolti, de a fogyasztásra szánt fűszernővényekre ugyan jó hatással van, de közben a növényke emberi fogyasztásra alkalmatlanná válik?
(Ja, csak hátha, mert nem konyhakerti a kérdés teljesen.. a tápon a felírat szerint:
“Balkonnövényekhez és Szulfinákhoz is” … Rákerestem, hátha van Szulfinám is 🙂 , de a net egyből kijavít, hogy Szurfina. Most akkor melyik? 🙂 )
Üdv: Péter
Szia Péter!
Én legutóbb egy muskátlitápnak elnevezett sima szarvasmarhatrágya granulátumot (pelletet) vásároltam (lehet, hogy a tiéd is az?), és ezért tényleg tele van mindenféle jóval – semmi hozzáadott vegyszer…, így a konyhakertben elég jól használható. Akár vízben a feloldva a virágok vagy termést hozó zöldségek talaját is lehet locsolni virágzás és termés időszakban. A fűszernövényeknél viszont azért nem javaslom, mert a trágya felkerülhet a levelekre – amit fogyasztunk. Ha vegyszeres a táp, akkor pedig ugye az a baj. Szerencsére a fűszernövények többsége nem kifejezetten tápanyagigényes… úgyhogy ha ki vannak ültetve, vagy elég nagy cserépben vannak komposztfölddel dúsítva, akkor a tápanyaghiány nem dönti ki őket. 🙂
Minden jót és üdv.:
Dominika
P.S.: nem lehet, hogy Surfinia? Szulfinia? Ami a petúnia… – de dísznövény-vizekre nem szeretek evezni 😀